Szablya 2.
|
1. Gyakorló faszablya A tanulási folyamat első és második évében csak ezt használjuk Méretei azonosak, súlya is megegyezik egy könnyebb fém szablyáéval. |
|
2. 1837-es szablya Az átlagnál Ãveltebb, könnyű fegyver, hossza kb. 1 m, súlya 70 dkg. Keresztvasa Ãvelt, alkalmas a másik penge lefogására |
|
3. 1869-es lovastiszti szablya Majdnem egyenes, súlya 80 dkg. A kengyel után alakult ki a teljes kézfejet védeni tudó kosár. |
|
4. 1856-os lovassági szablya Kevésbé Ãvelt, súlya eléri az 110 dkg-ot, nagy átütÅ‘erÅ‘vel rendelkezik.A keresztvas után alakult ki az úgynevezett kengyel, ami már jobban védi a kezet. |
Mint az a fentiekbÅ‘l is látszik, még a különbözÅ‘ szablyatÃpusok is eltérnek egymástól, ezért külön fogások és vÃvóstÃlus, tartoznak az egyes tÃpusokhoz is.
A tÃpusok között 4 paraméter van, ami fontos eltéréseket jelent.
1. marokvédÅ‘, 2. hossz, 3. súly, 4. Ãveltség
1. A különbözÅ‘ marokvédÅ‘k (keresztvas, kengyel, kosár) különbözÅ‘ védettségi fokot jelentenek, ugyanakkor szerepük is eltérÅ‘ fokon alkalmasak a penge leszorÃtására, csapdába ejtésére.
2. A szablya hossza meghatározó abban, milyen vÃvótávolságot tudunk vele tartani, rövidebb pengehossz esetén (ez lehet 65 cm is), csak akkor tudunk találatot elérni, ha az ellenfél vÃvótávolságán belülre jutunk, ahol mi kerülünk elÅ‘nybe, de ehhez át kell küzdenünk magunkat az ellenfél legveszélyesebb zónáján.
3. A szablya súlya alapvetÅ‘ stÃlusbeli eltéréseket eredményez. MÃg a könnyebb penge fürgén képes az ellenfelet megkerülni kicselezni, addig a nehéz penge elsodorja ami az útjába kerül.
4. Az Ãveltség a szablya igazi "ravaszsága", minél Ãveltebb, annál váratlanabb és meglepÅ‘bb irányváltoztatásokra képes, az egyenes penge ezzel szemben a szúrástechnikák végrehajtását könnyÃti meg.
