Szablya 2.
|
1. Gyakorló faszablya A tanulási folyamat első és második évében csak ezt használjuk Méretei azonosak, súlya is megegyezik egy könnyebb fém szablyáéval. |
|
2. 1837-es szablya Az átlagnál íveltebb, könnyű fegyver, hossza kb. 1 m, súlya 70 dkg. Keresztvasa ívelt, alkalmas a másik penge lefogására |
|
3. 1869-es lovastiszti szablya Majdnem egyenes, súlya 80 dkg. A kengyel után alakult ki a teljes kézfejet védeni tudó kosár. |
|
4. 1856-os lovassági szablya Kevésbé ívelt, súlya eléri az 110 dkg-ot, nagy átütőerővel rendelkezik.A keresztvas után alakult ki az úgynevezett kengyel, ami már jobban védi a kezet. |
Mint az a fentiekből is látszik, még a különböző szablyatípusok is eltérnek egymástól, ezért külön fogások és vívóstílus, tartoznak az egyes típusokhoz is.
A típusok között 4 paraméter van, ami fontos eltéréseket jelent.
1. marokvédő, 2. hossz, 3. súly, 4. íveltség
1. A különböző marokvédők (keresztvas, kengyel, kosár) különböző védettségi fokot jelentenek, ugyanakkor szerepük is eltérő fokon alkalmasak a penge leszorítására, csapdába ejtésére.
2. A szablya hossza meghatározó abban, milyen vívótávolságot tudunk vele tartani, rövidebb pengehossz esetén (ez lehet 65 cm is), csak akkor tudunk találatot elérni, ha az ellenfél vívótávolságán belülre jutunk, ahol mi kerülünk előnybe, de ehhez át kell küzdenünk magunkat az ellenfél legveszélyesebb zónáján.
3. A szablya súlya alapvető stílusbeli eltéréseket eredményez. Míg a könnyebb penge fürgén képes az ellenfelet megkerülni kicselezni, addig a nehéz penge elsodorja ami az útjába kerül.
4. Az íveltség a szablya igazi "ravaszsága", minél íveltebb, annál váratlanabb és meglepőbb irányváltoztatásokra képes, az egyenes penge ezzel szemben a szúrástechnikák végrehajtását könnyíti meg.
